Az egyre fokozódó klímaválság, illetve az erőforrások kimerülése egyre inkább a középpontba helyezi a zöld átmenet kérdését. Ezzel foglalkozik az Európai Unió LIFE programjának egyik modulja is, a Clean Energy Transition (tiszta energiára való átállás) alprogram. Podcastunk aktuális adásában kettő plusz egy ilyen projektet nézünk vendégeimmel.

Molnár Boglárka a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Energetika Tanszékének doktorandusza valamint Dr. Kaderják Péter, az egyetem kötelékében működő Zéró Karbon Központ vezetője nyújtanak betekintést egy ilyen nagy volumenű projekt mögött álló munkába. Bár az adásban tárgyalt három projekt közül kettő – egyelőre – nem valósult meg, sok tanulsággal szolgálhatnak új pályázók számára.

Az adásban a következő témákat járjuk körül:

• BME SET projekt: A cél a BME kampuszának „okosenergia-szigetté”, vagyis energiaközösséggé formálása. A tervek között szerepelt a passzív fogyasztókból aktív termelő-fogyasztókká (prosumerekké) válás, valamint az épületek digitális ikermodelljének megalkotása.
• E-hope projekt: A magyar kórházak energiahatékonyságának javítása központilag kidolgozott protokollokkal, például okos fűtésszabályozással és energiavisszanyerő liftekkel.
• Miért nem nyertek, és mi a siker titka? A bukás fő oka a nagyszabású külső pénzügyi partnerek korai bevonásának hiánya, illetve az elvártnál kisebb éghajlatvédelmi hatás volt. Egy sikeres példa erre a Mátrai Erőmű átfogó dekarbonizációs projektje.

⠀Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz:

• A BME Zero Karbon Központ oldala: zkk.bme.hu
• A Mátrai Erőmű dekarbonizációját célzó, jelenleg is zajló LIFE program oldala: igazsagosatmenet.eu
• Ha a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok vagy az április 28-30. közötti EU LIFE információs napok érdekelnek: www.lifepalyazatok.eu

Dr. Molnár Zsolt, biológus, etnoökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoportjának vezetőjével beszélgettünk egy mára kevéssé ismert világról.

Létezik ugyanis egy csoport, akikről ritkán esik szó, mégis ők az „alkalmazkodás mesterei”: a pásztorok. Emberek, akik képesek a fűből húst csinálni, és akiknek a tudása több mint 7000 éve halmozódik. Vendégemmel végigjárjuk, hogy miért nem csupán romantikus hagyományőrzés a pásztorkodás, hogyan használják a mongol lovasok a GPS-t, és miért lehet ez az ősi, figyelemintenzív szemléletmód a válaszunk a klímaváltozás adta kihívásokra.

Az adáshoz kapcsolódó kísérőcikket itt olvashatod.

Vendégem Réthy Katalin a Magház Egyesület vezetője, agroökológus.

„A gyógyítás nem egyirányú. Amikor gondoskodunk a kertről, a kert viszonzásképp gondoskodik rólunk.”

A modern világ embere egyre inkább elszakad a természettől, miközben az egymásra halmozódó ökológiai, társadalmi és gazdasági válságok, azaz a polikrízis világa, egyre több terhet pakol a mentális egészségünkre. A Holnapután aktuális adásában Réthy Katalin agroökológus, a Magház Egyesület vezetője mesél arról, hogyan nyújthatnak erre a helyzetre választ a természetalapú megoldások. Egy ilyen eszköz, egy gyógyító kert létrehozásában ő maga is részt vesz.

Több mint egy egyszerű kórházpark

A gyógyító kertek speciális zöldterületek. Egészségügyi vagy szociális intézmények esetében segíthetik az ott ápolt betegek jóllétét, és támogathatják felépülésüket. Katalin és társai az ország második legnagyobb pszichiátriai intézményében, a pomázi Boldog Gellért Szakkórházban dolgoznak egy ilyen kert megszületésén, egy Európai Uniós projekt keretében.

Itt már a tervezéstől kezdve minden résztvevőt bevontak, így a dolgozók, a betegek és a kutatók együtt, partnerként vettek részt a folyamatban, sőt abban megjelentek a nem-emberi élőlénytársak szempontjai is. A cél nem egy hagyományos, költséghatékonyan fenntartható, „szépen gondozott” park létrehozása volt, hanem egy kölcsönös gyógyító folyamat lehetőségének megteremtése.

Kölcsönös gondoskodás

A gyógyító kertben így hiába is keresnénk a formára nyírt sövényeket. Helyettük olyan élőhelyek születnek, melyek mindenki számára hívógatóak, diverzek, és segítik a természethez való kapcsolódást. Ilyen például az évszakok változásának, vagy épp a kertben élő állatoknak a megfigyelése. A magaságyások gondozásán keresztül pedig az alkotás örömének és a kertészkedés nyugtató hatásának megélése.

Gondoltad volna, hogy a hazai gyepek hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni, így a klímavédelemben legalább olyan fontosak lehetnek, mint az erdők? Vagy azt, hogy a korábban kártevőként számon tartott – ma már szigorúan védett – ürge valójában egy ökológiai kulcsfaj, melynek jelenléte nélkülözhetetlen egész életközösségek számára?

Podcastunk vendégei, Bocz Renáta, a Grassland-HU LIFE projektmenedzsere, és Dr. Váczi Olivér, a CitellusLIFE projektvezetője – mindketten az Agrárminisztérium háttérintézményeként működő Herman Ottó Intézet munkatársai. Mindkét program célja, hogy rejtett természeti értékeinkkel mindinkább tisztában legyünk, és hosszú távon is biztosítsuk a pannon gyepek és fajaik fennmaradását. Teszik mindezt az Európai Unió LIFE programjának keretében.

Az adásban a következő témákat járjuk körül:

• a pannon gyepek szerepe a klímaváltozás elleni harcban: kiderül, miért nem mindig az erdősítés a legjobb megoldás a szénmegkötés és az aszályosodás elleni védekezés szempontjából,
• az ürge, mint zászlóshajó faj: miért kiemelten fontos ez a fokozottan védett rágcsáló más ritka fajok, például a parlagi sas és az év emlőse, a molnárgörény túléléséhez,
• a mezőgazdaság és a természetvédelem közös érdekei: szót ejtünk a programokban részt vevő önkéntes modellgazdaságokról, amelyek bizonyítják, hogy a természetkímélő gyepkezelés (legeltetés, kaszálás) működhet profitábilisan,
• citizen science: hogyan segíthet bárki az ürgék felmérésében a Vadonleső alkalmazás és az áprilisi Országos Ürgelajstrom segítségével,
• és végül említünk majd néhány hasznos tanácsot és tapasztalatot azoknak, akik ökológiai vagy természetvédelmi céllal sikeres LIFE pályázatot szeretnének írni.

Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz:

• A Grassland-HU LIFE projekt részleteit, eseményeit és eredményeit itt éred el: grasslandlifeip.hu
• Az ürgék védelmére indult CitellusLIFEprojekt hamarosan élesedő oldala: hermanottointezet.hu/citellus-life-projekt
• Ha a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok vagy az április 28-30. közötti EU LIFE információs napok érdekelnek: www.lifepalyazatok.eu

A borítókép Dr. Váczi Olivér fotója.

Dr. Halbritter András biológus, az Iskolakertekért Alapítvány alapítója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense volt a vendégünk legújabb adásunkban, ahol áttekintettük az iskolakertek szerepét, és a természetben zajló munka fontosságát, és azt, hogy miként lehet elindítani egy ilyen kertet.

Az adás tartalmából:

• Bár Magyarországon már 1780-ban is léteztek iskolakertek, a modern mozgalom a 2010-es években indult újra. Ma már az óvodák és iskolák mintegy 10%-ában kertészkednek a gyerekek.
• A mai iskolakertek fő célja a fenntarthatóságra nevelés és az egészséges táplálkozás népszerűsítése – a gyerekek sokkal szívesebben megeszik azt a zöldséget, amit ők maguk termeltek meg.
• A felgyorsult digitális világban az iskolakertek segítik az agy regenerálódását, javítják a koncentrációt, csökkentik az agressziót és a figyelemzavar kockázatát. Emellett a talajjal való fizikai érintkezés erősíti az immunrendszert és véd az allergiás megbetegedések ellen.
• Beépítés az oktatásba: Az iskolakertek kiválóan integrálhatók a matematika, a környezetismeret és a biológia órákba, sőt, a technika és tervezés tantárgyon belül külön kertészeti modul is választható.
• A kertépítést érdemes kicsiben, lépésről lépésre kezdeni (akár emelt ágyásokkal). Az induláshoz és a kihívások (pl. a nyári szünet alatti fenntartás) megoldásához az Iskolakertekért Alapítvány országos hálózattal, tanácsadással, mentorálással és eszközpályázatokkal is segítséget nyújt.

Gondoltad volna, hogy a mindennapi használati tárgyaink – a fehérneműink, a gyerekek cumija, vagy akár a fejhallgatónk – egészségre káros vegyi anyagokat rejthetnek? Podcastunk vendége, Dr. Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) munkatársa azon dolgozik, hogy ezekkel a veszélyekkel mindinkább tisztában legyünk, illetve hogy a szabályozói és gyártói oldalról is megszülethessenek a megfelelő válaszok erre a problémára. Teszi mindezt az Európai Unió LIFE programjának keretében, a ToxFree LIFE for All projektben.

Az adásban a következő témákat járjuk körül:

• a rejtett vegyszerek és a TVE legújabb terméktesztjei: kiderül, miért lehet veszélyes egy látszólag ártalmatlan cumi vagy egy alsónemű,
• a szigorúbb jogszabályok szükségessége és a gyártói felelősségvállalás lehetséges lépései,
• a TVE Ökokör programja, amely közösségi segítséget nyújt a háztartások vegyszer- és műanyaghasználatának csökkentéséhez,
• hasznos tanácsok és tippekről azoknak a civil vagy vállalati szereplőknek, akik LIFE pályázaton szeretnének sikeresen indulni.

Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz:

• A Tudatos Vásárlók Egyesületének terméktesztjeit (ahol biztonságos alternatívákat is találhatsz) itt éred el: tesztek.tudatosvasarlo.hu
• Ha a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok vagy az április 28-30. közötti EU LIFE információs napok érdekelnek: www.lifepalyazatok.eu

A mikroműanyagok mindenhol ott vannak. A tengerek mélyétől, a hegyek tetejéig, a palackozott víztől a belélegzett levegőig. Ma még nem tudjuk egészen biztosan, hogy mindez milyen konkrét veszélyekkel jár, bár egyre több a baljós jel. Az minden esetre lényeges, hogy a felesleges félelemkeltést elkerüljük, és a közszájon forgó tévhiteket – lásd a címben – elkerüljük. Ez volt a célja a beszélgetésünknek dr. Bordós Gáborral, a Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mikroműanyagokkal foglalkozó üzletágvezetőjével, aki segített tiszta vizet önteni a pohárba

Podcastunk aktuális adásában Koczóh Levente Andrással, a Green Policy Center szenior kilímapolitikai szakértőjével vettük sorra azokat a kérdéseket, melyek a leginkább relevánsak lehetnek a hazai klímapoltika jelenét és jövőjét tekintve. A beszélgetés apropóját a hazai klímapolitikai szakmai műhely három részes vitaest-sorozata adta, melynek első két eseménye az elmúlt hetekben zajlott.

Az első vitaest (Mi a 3 legfontosabb klímapolitikai intézkedés a választások után?) itt tudod megnézni: https://youtu.be/7wjNOBVat-o?si=Hb0vgSF8NoIHCuoT

A másodikat (Miként garantálható az élelmiszer- és vízellátás változó környezeti és klimatikus feltételek között?) itt: https://youtu.be/icGq1tAmpIg?si=q07YHvt08mAPIic1

A soron következő vitaestre pedig (Klímatudomány a tények utáni világ viharában – Tudományos tények a közbeszédben és a döntéshozatalban) itt tudsz regisztrálni.

Az adásban szó esett még a neves hazai szakember által írt, A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért című munkája, mely ide kattintva érhető el.